A fájdalom olyan kellemetlen testi tünet, amely a közérzetet jelentősen rontja, feladataink ellátását nagyon megnehezíti vagy akár lehetetlenné teszi. A fájdalom szubjektív élmény, külsőleg nem mérhető érzés.
Összetett jelenség, amely magába foglalja a fájdalom érzékelését: a fájdalominger továbbítását először a gerincvelőbe, majd az agyba, a fájdalmat érzékelő szervezet reflexes és tudatos reakcióit, valamint a fájdalom által kiváltott negatív érzelmi tényezőket.
A fájdalomérzet felléphet hevesen, alkalomszerűen, mint pl. a migrén, a fogfájás vagy a derékfájás, vagy lehet állandó, testet és lelket próbára tevő, mint pl. az ízületi fájdalmak, az ideggyulladás okozta fájdalom vagy a daganatos eredetű, akár tűrhetetlenségig fokozódó fájdalom. A fájdalom komoly megbetegedés tünete lehet, de keletkezhet normális élettani körülmények között is. Visszatérő fájdalom esetén annak okát mindig ki kell deríteni, orvoshoz kell fordulni!
A hirtelen keletkező fájdalom legnagyobb jelentősége a szervezet épségének megóvásában van. Figyelmeztet a szervezetet érő káros ingerre (pl. égés, esés, vágás során keletkező fájdalom), amely a fájdalom elkerülésére irányuló reflexeket vált ki (elrántjuk a kezünket a kés alól stb.). Az állandó, krónikus fájdalomnak ilyen védő szerepe nincsen, ugyanakkor valamilyen megbetegedésre hívhatja fel a figyelmet.
Bármilyen eredetű a fájdalom, akár külső tényezők által kiváltott, akár belső eredetű, a fájdalomérzetet nem lehet sokáig bírni, a fájdalmat csillapítani kell!
Fájdalomcsillapító hatású gyógyszerek
Ősidők óta használnak az emberek fájdalomcsillapító hatású szereket. A növényi eredetű ópium, beléndek és mandragóragyökér mellett az alkohol fájdalomcsillapító hatása is jelentős. Az ópiumot már a kőkorszaki ember is ismerte, szép Helena Trójában ugyancsak fogyasztotta és az 5000 éves sumér írások is említik. A hozzászokás és függőség veszélyével ugyancsak ősidők óta tisztában vannak az emberek.
A legelső korszerű fájdalomcsillapítót, a szalicilsavat a XVIII. században, egy reumás angol tiszteletes használta először tudatosan. Ő a szaliciltartalmú fehér fűz kérgével csillapította ízületi fájdalmait. A szalicilsavat gyógyászati célra először a legyezőfű kivonataként használták. 1895 óta iparilag acetilszalicilsav formájában, mesterségesen állítják elő fájdalom- és lázcsillapítási, gyulladáscsökkentési célból.
A világon az egyik leggyakrabban alkalmazott fájdalomcsillapítók a szalicilsav-származékok. Ide tartozik a Magyarországon több mint 100 éve rendszeresen fogyasztott Kalmopyrin is.
A Kalmopyrinnek, csakúgy, mint valamennyi szalicilsav-származéknak, a láz- és fájdalomcsillapító hatás mellett kifejezett gyulladáscsökkentő hatása is van. Valamennyi gyulladásos eredetű fájdalmas állapot kezelésében nagyon hatékony. Ugyancsak láz- és fájdalomcsillapításra használható a recept nélkül kapható paracetamol és a receptköteles metamizol-natrium is, amelyeknek gyulladáscsökkentő hatása a szalicilsav-származékokhoz képest kisebb.
Egyéb, fájdalomcsillapító praktikák
Sokszor hatásos fájdalomcsökkenéssel jár a fájdalomérzékelő idegvégződéseknek, a receptoroknak a „becsapása”. Vérbőséget okozó krémekkel, hideg borogatással, a fájó testrész masszírozásával, akupunktúrával, szaunával stb. is jelentős fájdalomcsillapító hatást lehet elérni. Tekintve, hogy az ilyen jellegű lehetőségek száma szinte végtelen, ki-ki a saját tapasztalata szerint élhet velük.
A gyógyszeres és nem gyógyszeres fájdalomcsillapítás együttes alkalmazásával a fájdalomcsillapítás hatékonysága jelentősen fokozható!